Sokan keverték a guar-gumit a hasonló nevû guaranával. De nézzük, mik is ezek pontosan!

A guarana a Paullinia cupana nevû kúszónövény tisztított magja, melynek fõ összetevõje a guaranine, ami a koffeinnel kémiailag azonos vegyület. A növény az Amazonas esõerdeinek egyes elszigetelt foltjaiban honos kúszó cserjeféle, melynek borsószem nagyságú magjait szárítás után porrá õrlik. Az élelmiszeripar a guaranát fõleg ízesítõként használja, többek között energiaitalokbanitalokban, hosszantartó hatása, szemben a kávé rövid hatásfokával a koffein csersavakkal való komplex kémiai kötéseinek tudható be.

Ezzel szemben a guar gumi (E 412 néven nyilvántartott élemiszer-adalék) tápanyag és vízraktározó szerepet tölt be az indiai szubkontinensen õshonos Cyamopsis tetragonoloba nevû (magyarul Guar mézga) hüvelyes cserjében. Egységes szerkezete és könnyen zselésedõ tulajdonsága miatt élelmiszeripar stabilizátorként és állományjavítóként használják szószok, jégkrémek, sörbetek, illetve pékáruk és tésztafélék, porok, stb. készítésénél, melynek finomított formája a guar-liszt.

Önmagában a guar-gumi nem mérgezõ, jelen esetben is egy dioxin nevû vegyülettel szennnyezett szállítmányt sikerült felderíteni, és köszönhetõen az RASFF-nek, remélhetõleg sikerült még viszonylag idõben észrevenni és megakadályozni az adalékanyag nagyobb mennyiségben történõ felhasználását.

A dioxinok az ipari tevékenységbõl eredõ, környezetbe kerülõ mérgezõ, rákkeltõ anyagok, élelmiszerekbe környezeti szennyezõdés, vagy véletlen technológiai hiba folytán kerülhetnek be. A környezetben elõforduló dioxinok kémiailag nem azonos vegyületeket jelentenek, ezeket a vegyületeket közös tulajdonságaik alapján sorolják azonos csoportba. Természetes körülmények között a geo- és bioszféra nem tartalmaz e csoporthoz tartozó vegyületeket, egyértelmûen ipari tevékenység következtében kerülnek a környezetbe, benne vannak például a kipufogógázban, a zsírok bomlástermékeiben. Ismeretek szerint a dioxinok lényegében a szerves klórozott anyagok gyártása és alkalmazása (papírfehérítés, cellulózipar) során, valamint kohászati tevékenység során, alumínium-, réz- és vasalkatrészek visszanyerése és újrahasznosítása, hulladékégetés, fáradtolaj-tüzelés, kábelégetés és egyéb anyagok égése következtében keletkeznek.

A dioxinok mindenhová eljutnak a levegõ porszemcséihez kapcsolódva, így jelen vannak a nem ipari területeken is, kiváló zsíroldékonyságuknak köszönhetõen a táplálékláncba is bekerülhetnek. Növények a talajból általában nem tudják megkötni a dioxinokat, az állatok szervezetébe azonban a dioxin a természetes táplálékláncon, takarmányon és szennyezett ivóvízen keresztül bejuthat. A nagyobb mértékû dioxinmérgezés elsõ jelei a bõrön kiütések un. „klórakne” formájában jelentkeznek. Mérgezés során károsodik az ideg és immunrendszer, hosszabb távon a dioxin rákkeltõ hatású.

ISO 9001, ISO 14001,ISO17799, ISO 22000 ont>rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!