Globális környezeti problémák 3

Cikkünk 3. részében a környezeti problémák olyan részével foglalkozunk, melyek Magyarországot is jelentõs mértékben érintik.

Honlapkészítés online marketing tanácsadó segítéségvel? A hatékony honlapkészítés titka az online marketing tanácsadás alapján készülõ honlap!

Kérje ajánlatunkat itt!

Vízkészletek szennyezettsége

A hazai felszíni vizek 96%-a az ország határain kívülrõl érkezik, így mennyisége és minõsége az „anyaországokban” végrehajtott beavatkozásoktól függ (vízlépcsõk, nemesfém bányák, stb.). Ezen felül a határon belüli terhelések további minõségromlást eredményeznek (szennyvízkezelés nem kellõ hatékonysága, szakszerûtlen hulladékkezelés, mezõgazdasági eredetû szennyezõdés). A csökkenõ vízhozamok (tározás, folyószabályozás, vízkivételek), a szennyezés és az éghajlatváltozás együttes hatására az élõvizek hígító és öntisztuló képessége csökken.

Felszín alatti vizek

A felszín alatti vizek adják az ivóvíz jelentõs részét. A talaj- és karsztvíz készletek egyes területeken jelentõs károsodásokat szenvedtek. A Dunántúli- és az Északi-középhegység területén, a Mecsek térségében és a fõváros környékén a felszín alatti vizek minõsége általában nem felel meg a vízminõségi szabványoknak. A talajvíz nitrát tartalma sok helyen határérték feletti a Kisalföldön és az Alföldön. Az alföldi mélyfúrású kutak baktériumszennyezettsége, míg a talajvizek természetes arzéntartalma magas.
Általában a mélységi vízbázisok természetes vas, mangán, ammónia, arzén és természetes eredetû metán szennyezettsége meghaladja a megengedett határértékeket.

Víztermelés

A víztermelés 1993 óta az ipari tevékenység csökkenése miatt csökkenõ tendenciát mutat (pl. megszûnt a bányavízkivétel, visszaesett a vízigényes vegyipar, textilipar termelése).
Az ivóvíz cca. 95%-át a felszín alatti vizek biztosítják, míg a teljes vízkivétel kb. 15%-a származik a felszín alatti vizekbõl. Jelenleg a teljes felszín alóli vízkivétel cca. 40%-al kevesebb, mint a maximumot jelentõ1987. évi mennyiség (?4 500 000 m3/d).

Erdõs területek nagysága, összetétele

Ahogy a mezõgazdaságnak sem csak az élelmiszer termelés, úgy az erdõknek sem csak a tûzifa szolgáltatása az egyetlen szerepe. Az erdõk szerepe és haszna sokrétû:

• élõhelyként kedvezõ feltételeket biztosítanak az élõvilág fennmaradásához
• védik a talajt és a vizeket
• tisztítják a levegõ
• faállományuk fajtái révén meghatározzák a tájegységek jellegét, arculatát
• rekreáció, az ember fiziológiai és idegi fáradtságának megszüntetésére biztosítanak lehetõsége
• nyersanyagforrás.

A hazai erdõállományok a természetföldrajzi adottságok (sok az erdõk számára kedvezõtlen vízgazdálkodású termõhely), ökológiai korlátok, az iparosodással járó erdõirtások, folyószabályozások miatt vegyes képet mutatnak: csökkent a zárt erdõállományok mennyisége, a gyenge vadeltartó képességû területek aránya növekedett (a vadállomány nagysága befolyásoló tényezõje az erdõk állapotának).
A mai hazai erdõvagyon jelentõs részét képezik a nem õshonos fafajokkal létesített mesterséges erdõk és ültetvények, míg az õshonos fafajok állományainak nagy hányada ökológiailag nem optimális területen található. Feltételezhetõ, hogy fentiek közrejátszanak a hazai erdõk rossz egészségi állapotának kialakulásában.

Honlapkészítés online marketing tanácsadó segítéségvel? A hatékony honlapkészítés titka az online marketing tanácsadás alapján készülõ honlap!

Kérje ajánlatunkat itt!

Küldd el ismerősödnek!

Az Ön neve*
Az Ön email címe*
Ismerőse neve*
Ismerőse email címe*
Ellenőrzés*