E szerint az ilyen juttatás minősülhet:

• munkabérnek,
• adóköteles természetbeni juttatásának vagy
• adómentes természetbeni juttatásnak.

Adómentes természetbeni juttatások

Kezdjük az utóbbival. Amennyiben a nem pénzbeli juttatás adómentes természetbeni juttatásnak minősül (Szja. tv. 69. §, illetve 1. számú melléklet 8. alpontja.) járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Pontosabban egy esetben mégis, hiszen amennyiben bizonyos adómentes természetbeni juttatások együttes összege éves szinten eléri a 400 ezer forintot (vagy nem teljes évben fennálló jogviszony esetén ennek arányos részét), akkor az ezt meghaladó összeg lényegében adóköteles természetbeni juttatásként "viselkedik", amit adóköteles béren kívüli juttatásnak nevezünk. (Szja.tv. 71.§)

Adóköteles természetbeni juttatások

Az adóköteles természetbeni juttatás és az adóköteles béren kívüli juttatás után a kifizetőnek 54 % személyi jövedelemadót kell fizetnie. Ezen túlmenően a munkáltatótónak az adott juttatás adóalapként meghatározott értékének személyi jövedelemadóval növelt összege után meg kell fizetnie a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot.
Például egy 80 ezer forint értéket képviselő üdülési csekk esetén az adóalapként meghatározott érték 80.000 - 69.000 = 11.000 forint. Ez után fizeti meg a kifizető a munkáltató az 54 % személyi jövedelemadót és 11.000 x 1,54 = 16.940 forint után a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

A természetbeni juttatás viszont soha nem alapja nyugdíj- vagy egészségbiztosítás járuléknak.

Folytatva a példát, amennyiben a cég ugyanezen dolgozó házastársának (aki egyébként nem alkalmazottja) is juttat üdülési csekket, akkor az adóköteles rész után az 54 % SZJA mellett 11.000 x 11 % százalékos egészségügyi hozzájárulást kell, hogy lerójon. (Mert: járulékfizetés csak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján történő kifizetések, juttatások után keletkezhet, illetve a százalékos EHO alap megállapítása során nem kell az adóalapot az SZJA összegével növelni.)

Pénzbeli juttatások, amelyek munkabérnek minősülnek

Végül vannak olyan nem pénzbeli juttatások, amelyek munkabérnek minősülnek. És itt nem csak a természetbeni munkabérre kell gondolnunk. (Munkaviszonyra vonatkozó szabály természetbeni munkabért állapíthat meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá. Ez munkabér a pénzben meghatározott munkabér húsz százalékát nem haladhatja meg.)

A munkabérnek minősülő juttatások járulékai

A bérnek minősülő juttatások után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 29 százalékos tb. járulékot és az általános szabályok szerint le kell vonnia az egyéni járulékokat.
Ebben a helyzetben a foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) akkor is köteles megfizetni, ha a járulékkötelezettség a nem pénzbeli jövedelmet terheli, illetőleg ha arra a tárgyhónapban juttatott pénzbeli kifizetés nem nyújt fedezetet, aztán majd a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályok szerint a biztosított munkabéréből vagy egyéb juttatásából levonhatja.

Egyéni járulékok

Például egy táppénzen lévő munkavállaló utalvány formájában beiskolázási segélyt kap. A juttatásról kiderül, hogy nem felel meg az adómentesség követelményeinek, mert (például) a gyermek után már nem jár családi pótlék.
A 20 ezer forintos érték munkabérnek tekintendő, ami után meg kell fizetnie a cégnek az említett járulékokat, és majdan a munkavállaló leendő béréből hozzájuthat az általa megelőlegezett egyéni járulékokhoz.