A környezetvédelmi miniszter szerint mind klímavédelmi, mind gazdasági szempontból megfelelő az energiacsomag, ösztönzi a technikai innováció felgyorsítását, segíti a környezetbarát energiaforrások terjedését. Ugyanakkor kevésnek látszik az kötelezettségekhez járó európai uniós környezetvédelmi támogatás, és ezért azok emelését kezdeményezi.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője beszámolt az MTI-nek arról, hogy a több száz oldalas dokumentum összességében látszólag enyhe követelményeket támaszt Magyarországgal szemben. Ugyanakkor a részletekből kiderül, hogy Brüsszel egyes gazdasági szektorokat jobban sújtana, az ennek kivitelezését segítő környezetvédelmi támogatások mértéke pedig alacsony.

Jelenleg Magyarország túlteljesít

Jelenleg Magyarország mintegy 30 százalékkal van az emissziós bázisszint alatt. Az ország - még ha a kibocsátások enyhén nőnek is - a jelenleg hatályos nemzetközi klímavédelmi vállalásait, azaz a Kiotói jegyzőkönyvben 2012-ig vállalt 6 százalékos csökkentési céljait várhatóan több mint négyszeresen túlteljesíti.

Szükséges az európai uniós támogatások növelése

Ugyanakkor a javaslat mínusz 18 százalékos célszámát úgy kell teljesíteni, hogy az ország legkevésbé klímabarát ipari létesítményeinek 21 százalékkal kell csökkenteniük kibocsátásukat 2005-höz képest 2020-ig, márpedig ez csak jelentős gazdasági terhek vállalása esetén érhető el. Magyarország éppen ezért kezdeményezi a bizottságnál, hogy a klímavédelmi erőfeszítések megfelelő megosztását kapcsolja össze az új tagállamok felzárkózását segítő európai uniós támogatások növelésével.

Az emisszió kvótát aukción fogják értékesíteni

Az Európai Bizottság a támogatás menetét úgy képzeli el, hogy az érintett ipari szereplőkre ma is érvényes uniós emisszió-kereskedelmi rendszerben a kvótákat nem ingyen osztják ki, hanem egy részüket aukción értékesítik, és az abból származó bevétel 10 százalékát odaadnák a tagországoknak.
Emelni kellene a támogatást.

A kormány azt fogja javasolni az Európai Bizottságnak, hogy e szolidaritási alapból 50 százalék legyen a visszaosztott pénz, amelyet csak klímavédelmet szolgáló beruházásokra lehet költeni. Azonban ez sem elegendő, ezen kívül azt is el kell érni, hogy további támogatások legyenek hozzáférhetőek a gazdasági kohézió erősítése jegyében.