A nyugati társadalmakban kialakult a nők egy ma már közismert és többé-kevésbé elfogadott, sajátos csoportja: a szinglik. A harmincas éveikben járó fiatal hölgyek sikeresek, karrieristák, munkaalkoholisták, magukra igényesek, függetlenek, nagyvárosban élnek és a fogyasztóipar legfőbb megcélzottjai.

A karrierizmus szinte megfertőzte a világunkat. „ A csúcsra érni társadalmunkban már nem csak életcél, hanem valóságos vallás, amelyért föláldozunk mindent: szerelmet, barátságot, talán még az életünket is.” Ilyen negatív látleletet ad korunk emberéről két közgazdász-szociológus, Alexander Wickham Marc Patterson.

De hogyan is jutottunk ideáig?

Az első karrieristák gyakorta szülők. Igyekeznek gyermekükben azokat a vonásokat, tulajdonságokat kijelenteni, amelyek elősegíthetik későbbi karrierjüket. A kis karrieristák alapvető vonásává kel váljék a könyörtelen elszántság, nem engedheti meg tanulótársainak, hogy lemásolják róla a leckét, de azok egy idő után úgysem kérik meg erre.

Előbb-utóbb – a családi fáradozások gyümölcseként szépreményű ifjú megkapja az első diplomát, s hála az olykor nem is olyan tökéletes végbizonyítványnak, no meg a rengeteg gazdagon kiépített összeköttetésnek, az immár érett, teljesen kifejlett karrierista elnyeri felvételét egy jó előre kiszemelt vállalathoz.

Kőrössy Ágnes szociológus-újságíró szerint az igazi szingli származásától függetlenül nagyvárosban él, jellemzően 25-32 év közötti, diplomás, idegen nyelve(ke)t beszélő, a magyar átlagnál jobban szituált, értelmiségi és egyedül élő hajadon, aki egy-két párkapcsolat után most magányának és pénztárcája vastagságától függően a fogyasztói társadalom kínálta mintáknak is rabja.

A siker titka a tanulás

A szinglik jó tanulók voltak, kislánykorukban ugyanis azt sulykolták beléjük, hogy a siker titka a tanulás. A szinglik a párkapcsolatot ugyanúgy megoldandó feladatnak látják, mint egy-egy iskolai vizsgát, az álláskeresést vagy a szakmai előrelépést, csakhogy ami a pályán sikerre vezeti őket, az nem alkalmazható a párkapcsolatban. És mert a herceg nem érkezik fehér lovon, bűntudatot éreznek, hogy egy másik nagy életfeladat, a párkapcsolat vagy a házasság elmarad.

Az empirikus elemzések is igazolják azt a hipotézist, mely szerint a hazánkban élő szinglik eltérnek a nyugati, főként amerikai mintától. A "mi kis Terézanyunkat" nem lehet összevetni a Szex és New York vérbeli szingli csajaival, hiszen egy óceán és megannyi más tulajdonság és lehetőség választja el őket egymástól.