Ilyen akkor fordul elő, ha pl. előre készített sablon alapján készül az oldal; a grafikus elképzelései nem egyeznek az oldal szerkesztőével; csak azért kerül oda kép, hogy kitöltse a teret, feldobja a szöveget.
Ezek sok esetben megzavarhatják a látogatót: a kevesebb néha több.

Ha fotót teszünk egy weblapra, egyáltalán nem mindegy, hogy egy adott dolgot hogyan és milyen környezettel mutatunk be. Mindenki tudja, hogy mekkora különbség lehet egy amatőr, otthoni kép és egy profi stúdiófotó között. Bármit is akarunk ábrázolni, a különbségek mindig ekkorák maradnak, legyen szó egy személyről, egy kristályról vagy egy könyvről.

Rengeteg olyan oldal van, ahol sajnos nem adnak az igényes fotókra - pedig elképesztően fontos. Tegyük fel, ételt szeretnénk ábrázolni, ami talán az egyik legnagyobb kihívás. Nem mindegy a háttér, a színek: esetünkben a fehér a legjobb, mert tisztaságot sugall. Nem mindegy, milyen szögből fényképezzük: felülről egy tál leves gyakorlatilag alig különbözik a salátától vagy a sült malactól. Nem mindegy, milyen fényeket adunk neki: ha kevés, akkor fakó, színtelen, élettelen lesz a kép, amitől bárkinek elmegy az étvágya; ha sok, túl harsány, túl erős lesz, ami megint nem jó.

A minőség - technikailag

• a tömörítési eljárás
• a kép méretezése

Ez a kettő az, ami a számítástechnikában egy kép minőségét leginkább befolyásolja.

Az elsőt legkönnyebb a kép kiterjesztése alapján azonosítani: egy GIF, egy PNG vagy egy JPG kép között ugyanis óriási különbségek vannak.

Ezek ún. képtömörítő algoritmusok: azért találták ki őket, hogy a legegyszerűbb digitális képet, a BMP-t le lehessen tömöríteni, és így kisebb helyet foglaljon a merevlemezen. Egy ilyen eljárás - főleg a weben - általában veszteséges: a tömörítés azzal jár, hogy néhány adat elveszik a képről. A JPG-nél például a nagyon hasonló színeket egy színnel helyettesíti a program, a GIF eleve csak 256 színt képes tárolni és megkülönböztetni.

A JPG nem alkalmas átlátszó képek megjelenítésére; a GIF és a PNG viszont igen. A GIF mindössze egyetlen színt tud átlátszóvá tenni: ezért van, hogy más háttérre helyezve a képek körül 'szőrök' jelennek meg.
A PNG képes ún. 24 bites, átmenetes átlátszóságra, de ezt az Internet Explorer sokáig csak nagyon bonyolult módon támogatta, ezért nem terjedt még el eléggé. (a 7.0 már támogatja, a 6.0 sajnos nem.)

A második technikai megjegyzés, hogy egy kép megjelenítésének méretét milyen módon változtatjuk.
Van azonban lehetőség szépen is méretezni a képeket: a két módot angolul resize és resample néven illetik.
A resample - szabadfordításban 'újramintáz' - először átméretezi a képet, majd rátesz egy simítószűrőt: ezáltal a kép szép, egyenletes, mint az eredeti is volt, csak kisebb.

Tanácsok

Gondoljunk bele, mennyit számíthat egyetlen kép is a megfelelő helyen. Ugyanúgy, ahogyan egy óriásplakátra sem lehet gyenge képet kitenni, a webre sem: minősíti a tulajdonosát!

Ma, amikor már csak elenyéző dologra nincs egyszerű és könnyű megoldás, nem szabad félvállról venni semmit. Számítanak a legapróbb részletek is, hogy minél több embert fogjon meg a stílusunk - és ehhez a képek is hozzátartoznak.