Az ókori zsidók

Az Ókori Közel-Keleten élő zsidók egy akkori tudásnak megfelelő szintű rendszert alkottak meg: törvénykönyvekbe rendezték étkezési szokásaikat, mindennapi élettel kapcsolatos szigorú szabályrendszereiket.

Ezt több Törvénykönyvben jegyezték le (Mózes 5. könyve, Tóra). Többek között nem fogyaszthattak kukacos gyümölcsöket, beteg vagy testi hibás állatokat, sőt: fogyasztható állatfajokat határoztak meg, valamint a bor, a tej, és a hús előkészítést is szabályokhoz kötötték. A zsidó vallás ultra ortodox képviselői ma is e szerint a törvénykönyvek szerint élnek.

Rossz és jó minőség

Folyamatosan elválasztották a rossz minőségeket a jótól, a számukra elvetendőt tréflinek, a jót pedig kósernek (alkalmasnak) nevezték. Így csökkentették a –forró klíma miatt is igen veszélyes betegségek kockázatát, s így a nomád körülmények között is higiénikus környezetet tudtak biztosítani maguknak.

A Tóra egy fontos mondattal indokolja a szabályok szükségszerűségét, mégpedig: ez segíti Izraelt szentségre nevelni. Ugyanis ez adja meg a minőségbeli elkülönítésnek a morális, szellemi indítékát: nem akartak különböző minőségeket keverni, tiszta egységeket akartak létrehozni a „fejekben” is.

Amikor azt írja törvénykönyvük: nem szabad megfőzni a gödölyét saját anyja tejében, vagy nem szabad egybefonni növényi és állati fonalakat, ennek igazából nem lehetne elvi gátja, meg is főzhetné a pásztor a bárányhúst. Ezt valójában azért nem teszi, hogy szétválassza, ezeket a minőségeket elkülönítse, s szellemileg hozzon létre tiszta tartalmakat.

A minőség védelme

Gyakorlatilag, egy materiális minőségbiztosítással immateriális minőségek védelmét hozták létre. Az ókori embernek tehát legalább olyan fontos volt mentális tudattartalmának védelme, mint az őt körülvevő anyagi javak minőségének biztosítása.

Kevéssel ettől is keletebbre, Indiában, a hindu filozófia az egyetemes törvényre (dharma) három minőséget (guna) helyezett. Elképzeléseik szerint a világ létezőit különböző arányban, ám összesen 3 féle minőség alkotja:

• tamasz (az öntudatlanság, szunnyadás),
• radzsasz (a szenvek, akarat)
• szattva (az öntudat).

Eszerint egy kő a tamasz minőség állapotában van, az állatoknál a radzsasz dominál, míg egy emberben a szattva kerül túlsúlyba –de a tevékenységek, szenvedélyek, is jelentékeny szerepet játszanak.

A következő évtizedek komoly kihívása lesz a rohamosan csökkenő szellemi-kulturális javaink ápolása, megvédése, fejlesztése -s egyfajta szellemi minőségbiztosítás megteremtése.