1987-ben gyökeres változás történt. Ekkor jelent meg az ISO 9000-es szabványsorozat, amely Európában és hazánkban is gyökeret vert. A rövid távon hasznot hozó törekvések helyett, ezzel az új szabványcsaláddal, a hosszú távon hasznot hozó, rendszert építõ, minõségirányítási tevékenységre került a hangsúly. Az USA-ban, ugyancsak 1987-ben indította útjára a MOTOROLA a Hat Szigma minõségügyi programot, mely magasabb szintre emelte a minõségirányítási törekvéseket.

A Hat Szigma

A Hat Szigma program fogalmából is tükrözõdik, hogy a Hat Szigma egy vállalatfilozófia, mely nagy hangsúlyt fektet az ügyfelek igényeinek kiel��gítésére, és ezt, - eltérõen más irányzatoktól – nyereségesen kívánja megvalósítani. A szigma ugyanakkor egy mértékegység, mely megmutatja egy folyamat minõségét. Ez egy ingadozást kifejezõ paraméter, mely a matematikai statisztikában szórást jelent. Egy folyamat annál jobb, minél kisebb az ingadozás, a szórás, tehát minél nagyobb a szigma (a hat szigmás folyamat jobb, mint a három szigmás).

A Hat Szigmával foglalkozó szakemberek mutatókat határoztak meg: megalkották a ppm (parts per million), fogalmát, ami az egymillió legyártott termékben keletkez�� hibás termékek száma, majd ezt továbbfejlesztve létrehozták a DPMO-t (defect per million opportunities), ami az egymillió hibalehetõségre esõ hibák számát jelenti, így téve lehetõvé bármely folyamat mérését ahol hibát lehet elkövetni. Ezek a mutatószámok egyaránt használhatóak minden területen a termelést��l a szolgáltatásig.

A Hat Szigmánál a minõségügyi tevékenység

A Hat Szigmánál a minõségügyi tevékenységet pénzben mérik, fõ célja a profitszerzés, a hatékonyság növelése. A fentiekbõl következik, hogy a szervezetnél tevékenykedõ minõségirányítási szakembernek egyrészt statisztikusnak, másrészt közgazdásznak kell lennie, hogy kimutathassa tevékenysége hasznát.

A költségek csökkentéséhez azonban nem elegendõ a matematikai statisztikai módszerekre támaszkodni, amely alapot ad a tényeken alapuló döntéshozatalhoz – hasonlóan az ISO 9000 szabványcsaládnál. Nagy erõssége a programnak, hogy egyik minõségügyi irányzatnál sem tapasztalhattunk olyan széleskörû és mély képzést mint ennél az irányzatnál.

Az oktatást és projektek levezetését is a statisztikai számítógépes programok széles körû használata teszi lehetõvé. (A Hat Szigma programokhoz leginkább elterjedt szoftverek a MINITAB statisztikai szoftver.)

Természetesen a TQM- nek (Total Quality Management), az ISO 9000-esnek, és a Hat Szigmának vannak közös pontjai, ilyen például a vevõközpontúság, vezetõk felelõssége, munkatársak bevonása. Ezért a Hat Szigma programra úgy kell tekintenünk, mint a fejlõdés irányára, mint a TQM felé vezetõ út egy fontos mérföldkövére.

Majer Krisztina

Felhasznált irodalom:

• Forrest W. Breyfogle: Implementing Six Sigma, John Wiley and Sons Inc. 1999.
• Lakat Károly: Hatékonyság növelése a minõségügyi tevékenység fõ mozgatója (elõadás, ISO 9000 Fórum
• Balatonfüred 2001)