ISO 9001, ISO 14001 ISO 22000 rendszerkiépítéshez, állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

A benchmarking múltja kifejezést teljes joggal tekintheti mindenki oximoronnak, hiszen egy nagyon fiatal technikával, - de nyugodtan állíthatjuk – tudománnyal állunk szemben. A kezdeti törekv��sek tulajdonképpen az 1980-as évek elejére tehetõek. (A gazdasági folyamatok kutatóinak biztos lenne pontos dátumuk is a kialakulást illetõen, de egy vállalat számára, aki ezen módszer alkalmazásának eredményét szeretné élvezni, ez az adat gyakorlatilag teljességgel felesleges).

A globalizáció ekkora már elérte azt a szintet, hogy a vállalatok kellõ információval rendelkeztek egymás tevékenységérõl, szolgáltatás- vagy termékpalettájáról, gazdasági eredményeirõl, sõt termelési folyamatairól is. Szintén felismerték azt a tényt is, hogy a versenytársaktól való tanulás nem szégyen, valamint nem a mindenáron való profitnövelés vezet a hosszú távú sikeres mûködéshez.

A benchmarking módszer alkalmazása

Eleinte nyilván csak egy probléma felmerülése kapcsán kezdték el alkalmazni a benchmarkingot, és erre keresték a megoldást. Ez azonban nem igazán járt eredménnyel, mert ha már jelentkezett a probléma, akkor sokkal költségesebb volt azt orvosolni, mint ha megelõzték volna annak kialakulását. Korán rájöttek, hogy a saj��t folyamatokat kell felülvizsgálni, és az ott jelenlévõ hibákat, hibás metódusokat kell megváltoztatni, javítani, és ennek legkézenfekvõbb megoldása - benchmarking módszer alkalmazásával – egy másnál már jól bevált módszer megfelelõ adaptálása a saját rendszerbe.

Nem elég azonban egy másnál tökéletesen mûködõ, hatékony rendszert egyszerûen átvenni és azt mûködtetni, mert hamar kiderül, hogy ami „náluk” mûködött, az egyáltalán nem biztos, hogy „nálunk” is mûködõképes lesz. Csak akkor remélhetünk igazi sikert, ha az új üzleti gyakorlat szerves része lesz a vállalat mûködésének, és abban való alkalmazása rutinszerûvé válik. Ez a felismerés vezetett el a ma alkalmazott benchmarking m��dszerek kialakulásához.

Belsõ benchmarking

Manapság rengeteg cég végez, végeztet belsõ benchmarkingot, amelynek lényege a szervezeten belül zajló hasonló tevékenységek összehasonlítása. A szakirodalom funkcionális benchmarkingnak nevezi azt a folyamatot, amikor egy adott funkción belül hasonló folyamatokkal rendelkezõ vállalat által alkalmazott folyamatokat hasonlítjuk össze a saját rendszerünkkel, de az ��sszehasonlítás alapjául szolgáló cég más iparágban tevékenykedik.

A kompetitív benchmarking lényege pedig a versenytársak közül a legjobbal való összemérés.Mindenképp kijelenthetõ, hogy a ma benchmarkingot végzõ vállalatok túlnyomó többsége a folyamat benchmarkingot preferálja a probléma alapú benchmarkinggal szemben. Ezért is nagyon fontos a lehetõ legalaposabban ismerjük meg azokat a folyamatokat, amelyeket fejlesztve, vállalatunk a legnagyobb eredményt érheti el, valamint mindenképp kell ismernünk a vevõk kifejezett, illetve látens igényeit.

Ezen tényezõk mélyebb ismerete nélkül a benchmarkingnak nem sok értelme van. Szintén nem célravezetõ egyszeri szintelemzési szolgáltatástól a vállalatunk varázsütésre történõ, hosszú távú sikeres mûködést garantáló folyamatok kiépülését várni, hiszen a legjobb gyakorlat bevezetése, átültetése, sikeres mûködtetése, ��s annak tesztelése idõt, és rengeteg tanulást igényel.

A rendesen átvett rendszer alapja

A kapkodva „átvett” gyakorlat többet árt, mint használ. Arra is ügyelni kell azonban, hogy túl hosszú idõt se vegyen igénybe a megfelelõ folyamatok adaptálása, mert ekkor elõállhat az a helyzet, hogy mire bevezetjük az új termelési, szolgáltatási rendszert, addigra az igény csökken le, vagy szûnik meg.

Magyarországon a benchmarkingot a legtöbb vállalat egyszeri tevékenységként értékeli, ami hibás megközelítés, hiszen a már fent említett, gyorsan változó igényeknek való megfelelés egy folyamatos információgyûjtésen, értékelésen, és kellõ mértékû beavatkozáson alapuló szervezeti mûködést feltételez.

Sikeres üzletmenet

Egy ezen elv alapján m��ködõ cég számára – nemzetközi tapasztalatok alapján  szinte garantált nem csak a piaconmaradás, hanem a sikeres mûködés is. Egy másik nehezítõ tényezõ, hogy hazánkban nagyon nehéz az információhoz való hozzájutás, mert nagyon nagy a bizonytalanságból fakadó bizalmatlanság.

Erre és ez már a jövõhöz kapcsolódik - megoldást kín��lna a nagy adatbázissal rendelkezõ, és azt koordinálni képes, megbízható, specifikált benchmarking konzorciumok létrehozása, ahol a tagok saját információik rendelkezésre bocsátásával párhuzamosan kaphatják meg kiértékelés után a legjobb gyakorlatot, amit vezetési tanácsadással foglalkozó cégek segítségével, vagy anélkül a saját gyakorlatukba átültetve a sikeres üzletmenet útjára léphetnek.

Ez a konzorciumi tagság biztosítaná azt is, hogy a benchmarking egy adott szervezetnél folyamatosan v��gezhetõ fejlesztési eljárássá váljon, amely korunk gazdasági életében, a már oly sokat emlegetett „élethosszig tartó tanulás” követelményének is megfelel. Reméljük, hogy cikkünk valamilyen szinten hozzájárul a minõségen alapuló, európai színvonalú vállalati kultúra kialakulásához is, ahol a hangsúly a minõségen van, illetve az oda vezetõ úton. STandard-Team – Út a minõséghez.     

ISO 9001, ISO 14001 ISO 22000 rendszerkiépítéshez, állami támogat��s segítségével kérje ajánlatunkat itt!