A fuzzy - logika jelentõsége

A fuzzy-logika jelentõségét akkor ismerhetjük fel, ha a "klasszikus" matematikai logikával szembeállítjuk. Egyes kijelentések igaz vagy hamis voltát nem lehet mindig egyértelmûen kimondani. Elég, ha egy olyan egyszerû, hétköznapi mondatra gondolunk, hogy "Most derült idõ van". Mikortól kezdve mondjuk azt, hogy nincs derült idõ? Ha már egyetlen kis kiterjedésû felhõ is van az égen, akkor a kijelentés már hamis? Vagy ha néhány felhõt megengedünk, akkor hol van az a határ, amikortól nem mondhatjuk azt, hogy derült, napos idõ van?
Ezekre a kérdésekre ad választ a fuzzy-logika, ugyanis egy ilyen kijelentéshez nem két (igaz vagy hamis) értéket rendel, hanem több, akár egymást át is fedõ tartományhoz tartozik valamilyen válasz.
A fuzzy-logika alkalmazói között ugyanúgy találhatjuk az autóipart (pl. ABS), mint a háztartási berendezéseket gyártókat (pl. légkondicionálók), vagy a videójáték ipart (pl. játékok mesterséges intelligenciája)

A fuzzy-halmazok

A fuzzy-halmazok és a köztük végezhetõ mûveletek az internetes keresõmotoroknál töltenek be fontos szerepet. A hagyományos halmazoknál egy elem egyértelmûen része egy halmaznak, vagy nem az; a fuzzy elemeknél a halmazba tartozást egy fuzzy függvény határozza meg, ami azt adja meg, hogy "mennyire eleme" az adott elem a halmaznak.
A fuzzy-halmazokkal ugyanúgy tudunk mûveleteket végezni, mint ahogy hagyományos társaikkal. Például az kétváltozós ÉS mûvelet, ami tradicionális halmazoknál akkor igaz, ha az adott elem mindkét halmazban benne van, fuzzy stílusban úgy néz ki, hogy a két hozzátartozási mértéket kifejezõ számból vesszük a kisebbiket.

Fuzzy-logika a keresõkben

A keresõk az általuk indexelt weblapok millióinak átvizsgálásával viszonylag egyszerûen építhetnek ki olyan adatbázisokat, amelyekkel a találatok minõségét tudják javítani. Gyûjthetnek például hasonló jelentésû, rokon értelmû szavakat, meghatározhatják, hogy egyes szavak milyen viszonyban állnak bizonyos témákkal illetve más keresõszavakkal. Ez akkor hasznos, ha a keresõt használók nem konkrét kifejezésekre keresnek (nem teszik idézõjelek közé a szavakat). Ekkor azt, hogy a szavak milyen sorrendben következzenek, illetve az egyes szavak mennyire fontosak a keresésnél annak érdekében, hogy minél pontosabb találatokat kapjunk, - a felhasználó jelzésének hiányában - ehhez hasonló logikával határozzák meg.
A mindezekhez szükséges logika pedig nem indokolatlanul bonyolult, azt kell "mindössze" átnézni, hogy az egyes szavak milyen gyakran szerepelnek bizonyos környezetekben.