A minõség fogalma és a fontosabb minõségügyi kategóriák

A minõség, mint hétköznapi fogalom már régóta él a köztudatban, mint olyan valami, amellyel a minket körülvevõ világ dolgai rendelkeznek. A fogalom konkrét meghatározása más-más értelmû, aszerint, milyen megközelítésben történik.

• filozófiailag: “a dolgok lényegét jellemzõ tulajdonságok összessége”,
• mûszakilag: “…a termék olyan tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik meghatározott szükségletek kielégítésére, rendeltetésének megfelelõen“,
• mûszaki-gazdasági megközelítésben: “A minõség valamely egységnek az a tulajdonsága, hogy meghatározott és elvárt követelményeket képes kielégíteni“,
• marketing értelmezésben: “A minõség, valamely termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzõinek összessége, amelyek azt alkalmassá teszik meghatározott vagy rejtett igények kielégítésére”.

Megállapítható, hogy az utóbbi három értelmezés szerint a minõség annak a mértéke, hogy a termék vagy szolgáltatás mennyire felel meg az elõírt követelményeknek, illetve képes-e a meghatározotton túli igényeket is kielégíteni.

Az elõbbiek alapján a minõség négy összetevõre bontható

• az elõírásoknak való megfelelés,
• a használatra való alkalmasság,
• a megfelelés a vevõ megnyilvánuló igényeinek,
• megfelelés a vevõ várható igényeinek.

A minõség kialakítása három fokozatban lehetséges

1. A valós igények felmérése,
2. A követelmények szükséges mértékû megfogalmazása,
3. A hibátlan megvalósítás.

Összegezve:

• minõség = valós igény alapján, a szükséges követelmények betartásával, az elõírások szerint megvalósult produktum.
• minõségellenõrzés: valamely termék, szolgáltatás egy vagy több jellemzõjének mérése és a mérési eredmények összehasonlítása az elõírt követelményekkel, az elõírásoknak való megfelelõség biztosítása céljából.
• minõségszabályozás: olyan operatív módszerek és tevékenységek összessége, amelyek a minõségi követelmények teljesítését szolgálják.

Elemei:

• a minõségi szint kitûzése,
• az alkalmasság kiértékelése a kitûzötthöz képest,
• beavatkozás (ha a minõségi szintek nem teljesülnek),
• tervezés (a minõségi szintek emelése érdekében).
• minõségbiztosítás: a minõségügyi rendszernek olyan tevékenys��ge, amellyel bizalmat kelt arra, hogy a termék (szolgáltatás) teljesíti a minõségi követelményeket.
• minõségirányítás: a vezetés olyan irányító tevékenysége, amely meghatározza a minõségpolitikát, a minõségre vonatkozó célokat, feladatköröket, és biztosítja ezek végrehajtásának eszközeit (kiépíti a minõségügyi rendszert).
• minõségfelügyelet: a folyamatok, feltételek, termékek, szolgáltatások állapotának folyamatos figyelése és igazoló ellenõrzése, a feljegyzések ellenõrzése és az elõírásokkal való összehasonlítása, a minõségi követelmények kielégítése végett.
• vizsgálat: valamely termék, eljárás, szolgáltatás jellemzõinek meghatározott eljárással való megállapításából álló mûszaki mûvelet.
• teljes körû minõségirányítás (TQM): a szervezet olyan irányítási elgondolása, amelynek középpontjában a minõség áll, és amely az összes tagjának részvételén alapul a hosszú távú piaci sikerek elérése céljából.