Sémahasználat és indexek

Jóllehet akik megfogalmazták és nem szakértők nem látják az igényük sor��n felmerülő performancia problémákat. A séma ��s indexek létrehozásakor az egész rendszert kell vizsgálni, mivel kihatással vannak a rendszer többi részére is. A lekérdezések optimalizálásával és az szerver finomhangolásával is tisztában kell lennünk, hogy az indexek kialakításánál is jó döntéseket tudjunk hozni. Az adattípusok helyes megválasztása szintén hatással van a sebességre.

Az erre vonatkozó követendő alapelvek a következőek: 

• Használjunk mindig annyi helyet amennyi szükséges az adatainkhoz.  A kisebb adattípus feldolgozása gyorsabb, mert kevesebb helyet foglal a memóriában, a lemezen, kevesebb CPU ciklust igényelhet stb.. A későbbiek során, ha nagyon szükséges utólag lehet rajta állítani. (a tervezés korai szakaszában)

• Az egyszerűbb jobb, az integer adattípus összehasonlítása gyorsabb, mint a karakter típusé. Ha lehet használjuk azt, illetve a beépített mysql adattípusokat. Pl: a dátumot ne stringként tároljuk!
• Kerüljük a NULL értéket, ahol csak lehet és állítsuk a mezőket NOT NULL -ra. Kerüljük a használatát még ott is, ahol lehetséges NULL érték.

Inkább tároljunk egy nulla értéket vagy egy üres stringet, mint NULL értéket. Ennek az az oka, hogy a mysql a NULL érték tárolásához több helyre van szüksége. Ha indexeket is szeretnénk létrehozni, akkor plussz 1 bytra is szüksége van az információ eltárolásáshoz. Az első lépésben el kell döntenünk, hogy milyen típusú adatokat szeretnénk letárolni. A következő lépésben pedig ezt később finomítjuk. Sokféle adattípus van, ami ugyanazt az adatot tárolja le csak eltérő határokat, értelmezési tartományokat használ és különböző méreten tárolja őket. Például a DATIME és TIMESTAMP ugyanazt a féle adatot tárolja. A TIMESTAMP másfélszer több helyet foglal, mert speciális tulajdonságai vannak. Példaként lehetne még említeni a fix hosszúságú karakter (char) és  a változó hosszúságú (varchar) típusokat. A felhasználói jelszavak md5 kódolásának ideális típusa lehet a fix hosszúságú karakter típus, mert tudjuk, hogy a tárolt szöveg hossza mindig egyforma. A binary és a varbinary típusok hasonlóak, és csak annyiban különböznek, hogy az értékeket binárisan tárolják. Ennek az előnye nem csak abban rejlik, hogy így a karakterek nem érzékenyek a kis és nagybetűkre, hanem abban is, hogy a különböző hasonlítási műveletek lényegesen gyorsabbak, mint a karakteres összehasonlítások. A felsorolást még lehetne folytatni a többi típusra vonatkoztatva is. A célom nem az volt, hogy részletes leírást nyújtsak az alkalmazásukra mivel erre a legmegfelelőbbek a kézikönyvek és az erre a célra írt termék dokumentációk. Inkább csak a figyelmet kívántam felhívni döntéseink fontosságára a tervezés kezdeti szakaszában.