Nyilvánosság

A szervezet (függetlenül attól, hogy milyen jellegû tevékenységet folytat), amennyiben hírértékûvé formált üzeneteket továbbít a sajtó felé, máris elérte egyik jelentôs célját, vagyis a nyilvánosságot.

Például amennyiben az újságíró az újonnan bevezetésre kerülô termékcsaládról egy sajtótájékoztatóval és állófogadással egybekötött termékbemutatón értesül, ahol elég információt gyûjthet, vélhetôen cikket fog írni róla.

Ez az ô véleményét tükrözi, az írás az új termékrôl (esetleg a vállalatról is) szól, és az olvasó részére egy viszonylag objektívebb tájékoztatást nyújthat. (Természetesen minden újságcikkbôl egy-egy újságíró szubjektív véleményét ismerhetjük meg, de ideális esetben ezek mégsem elfogult, túlzásokkal és manipulatív tendenciákkal terhes belsô véleményt jelentenek.)

PR szakemberek

Az, hogy a vállalatról szóló hír mekkora nyilvánosságot kap, nagyrészt az adott cég PR-szakemberén is múlik, azon, hogy milyen személyes kapcsolatot tudott kialakítani a sajtó képviselôivel, mennyire hitelesen tájékoztatta ôket, milyen meggyôzô erôvel és milyen kreatívan tudta hírértékûvé formálni cége külvilágnak szóló kommunikációs üzeneteit.

Tehát összegezve azt mondhatjuk, hogy a „PR-cikk” fogalomkörébe azok a cikkek tartoznak, amelyek a szervezettôl a sajtó felé közvetített, hírértékûvé formált üzenetekbôl születtek és nem kerültek pénzbe. De ez már nem „PR-cikk”, hanem egy klasszikus értelemben vett újságcikk. Az újságíró hírt vár, olyan eseményt, amit érdemes megírni.

A vállalatok, szervezetek sajtóügyekért felelôs vezetô beosztású dolgozóinak többek között az a feladata, hogy sokrétû kapcsolatot alakítsanak ki az újságírókkal és a szerkesztôkkel, hiteles tájékoztatást adjanak minden olyan eseményrôl szervezetük életébôl, ami közérdeklôdésre tarthat számot.