Asszimetrikus kulcsú titkosítás

A szimmetrikus kulcsú titkosításnál ugyanazt a kulcsot használjuk a szöveg titkosításához és annak visszanyeréséhez. Ezzel szemben az asszimetrikus kulcsú titkosításnál kulcspárral dolgozunk: egy nyilvános és egy titkos kulccsal (ezért nevezik nyilvános kulcsú titkosításnak is ezt a módszert). A gyakorlatban a két kulcs általában két különbözõ, nagy prímszám.

A nyilvános kulcsú titkosítás mûködése

Ahhoz, hogy a címzettnek üzenetet tudjunk ilyen módon küldeni, meg kell szereznünk a nyilvános kulcsát. Ez nem okozhat problémát, mivel a nyilvános kulccsal önmagában nem lehet kezdeni semmit, ezért azt akár titkosítatlan csatornán keresztül is megkaphatjuk, vagy például a címzett honlapjáról is letölthetjük. A rejtjelezni kívánt üzenetet a címzett nyilvános kulcsával titkosítjuk, majd az így kapott rejtjelzett szöveget küldjük el. A szöveg dekódolását a címzett saját - biztos helyen tárolt - titkos kulcsával végzi el.
A kulcspárnak megvan az a tulajdonsága, hogy a titkos és a nyilvános kulcs felcserélhetõ: a dolog lényege az, hogy amit az egyik kulccsal titkosítunk, azt a másikkal tudjuk visszafejteni, tehát mindegy, melyik kulcsot hozzuk nyilvánosságra. Lényeg, hogy ne keverjük össze õket.

Digitális aláírás

Bizonyos korlátok között akár digitális aláírásra is használhatjuk kulcspárunkat. Ha biztosítani akarjuk a címzetteket, hogy valóban mi küldtük az üzenetet, titkos kulcsunkkal kódolhatjuk azt, a címzett pedig a bárhonnan elérhetõ nyilvános kulcsunkkal visszafejti azt. Abból a szempontból is hasznos eljárás ez, mert ezáltal meg lehet gyõzõdni az üzenet sértetlenségérõl is. (Problémát az okozhat, hogy a címzett meggyõzõdjön arról, hogy valóban a mi kulcspárunkról van szó.)

Példák - asszimetrikus kulccsal mûködõ titkosítóalgoritmusok

Az egyik legismertebb asszimetrikus kulcsú titkosítás az RSA, amely az alkotók (Ron Rivest, Adi Shamir és Leonard Adleman) nevének kezdõbetûibõl kapta a nevét. Ez volt az elsõ, amely megfelelõ szintû biztonságot nyújtott a maga idejében. Itt jelent meg a nagy prímszámok kulcsként való használata, ami megnehezíti a kódfeltörõk munkáját, mivel a nagy számok prímtényezõkre bontása a jelenlegi matematika ismereteink alapján nagyon sokáig tart.
Másik népszerû megoldás a PGP, amelynek nyílt forrású megfelelõje is van (a GPG). El��bbi készítõje, Philip Zimmermann ellen az Egyesült Államokban bûnügyi nyomozás is folyt, mivel az erõs titkosítási eljárások exportálása nem volt megengedett. A vádakat végül ejtették.