A szakember szerint az ország élelmiszerbiztonság területén az európai középmezõnyhöz tartozik, minõségileg a magyar termékek átlagosan 10-12 százaléka esik kifogás alá.
A fokozott ellenõrzésekre november 20. és 2007. január 5. között kerül sor. Ez idõ alatt a szakemberek több tízezer élelmiszertételt vizsgálnak meg. Az ellenõrzések többletforrást nem igényelnek, azt az állat- és növény-egészségügyi szolgálat éves rendes költségvetésébõl fedezik.

Az ellenõrzés részleteirõl szólva Süth Miklós közölte: nemcsak az állat- és növény-egészségügyi hatóság, valamint az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet szakemberei végzik majd az ellenõrzõ vizsgálatokat, hanem bevonják a rendõrség, a vám- és pénzügyõrség, valamint a GVH, esetenként akár a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársait is.

Ellenőrzések

Az ellenõrzések célja az, hogy a teljes élelmiszerláncra kiterjedõen vizsgálják az élelmiszereket a szántóföldtõl a fogyasztó asztaláig. Ellenõrzik mind az alapanyagok elõállítását, mind a szállítást, a feldolgozást és a kiskereskedelmi forgalomba kerülõ késztermékeket is. A szakértõk nagy figyelmet fordítanak többek között a halak, a pulyka, a sertéshúsok, a húskészítmények, továbbá a zöldségek, gyümölcsök, különösen a déligyümölcsök minõségének vizsgálatára és ellenõrzésére.

Az országos fõállatorvos szerint a magyar élelmiszer élelmiszerbiztonság tekintetében a jó európai középmezõnyben található. Mikrobiológiai szempontból a kifogásolási arány néhány százalékos, toxikológiai szempontból ennél is alacsonyabb értékû, azaz néhány tizedszázalékos, míg radiológiai kifogásra az utóbbi években nem volt példa. Minõségileg a magyar termékek átlagosan 10-12 százaléka esik kifogás alá. Az ellenõrök elsõsorban a fehérjetartalmat, a szénhidrátmennyiséget, a termék tömegét és a címkézést, azaz a vásárlók tájékoztatását kifogásolják. A kifogások közül kiemelkedõ mértékû a hibás jelölés, ez az áruk 10-15 százalékát érinti általában.