Menni vagy otthon maradni??

Az alacsonyabb népszavazási jelenlét az igenek százalékos arányának emelkedésével jár együtt, de értelemszerûen a támogató voksok száma ilyenkor kisebb lesz. A nemleges szavazatot leadók jóval kisebb arányt képviselnek majd, feltehetõen nem tudnak 25 százalék fölé emelkedni. Február végén a Fidesz táborának nagyjából héttizede ígérte azt, hogy elmegy és igennel voksol. Az MSZP támogatói sokkal inkább megosztottak, az otthonmaradás és a nemleges szavazat között dilemmáznak. Csaknem fele részük passzív, az aktivitást mutatók pedig kétharmad részt nemmel szándékoznak voksolni.

Igenek és nemek aránya

A három népszavazási kérdés megválaszolásában nagyon erõs összefüggések vannak, fõként az igenek, de nagymértékben a nemek együtt járása is megfigyelhetõ. A vélhetõen legmagasabb támogatottságú kórházi napidíjas kérdésben az igenlõk 94 százaléka a vizitdíj eltörlésére, 87 százaléka a tandíj megszüntetésére is helyeslõen kíván szavazni. Egy árnyalattal gyengébb, de mindenképpen karakteres a nemmel voksolók másik kérdésekben elfoglalt álláspontja.

A kormány menjen vagy maradjon?

A népszavazás következményeivel, az igenek gyõzelmével számolva csak egy kisebbség, 30 százalék gondolja azt, hogy a kormánynak távoznia kellene. A többség, 55 százalék szerint a teendõ: az ügydöntõ népszavazás döntéseinek végrehajtása.